Az óvodai nevelés feladatai

 

Az óvodai nevelés általános feladatai:

Az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevételével. Ezért az óvodai nevelésünk feladata nem más, mint az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

• Az egészséges életmód kialakítása
• Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségnevelés
• Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés

 

Az egészséges életmód alakítása

• A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
• A harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése,
• A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
• A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása megőrzése
• Az egészséges életmód, helyes életritmus, a testápolás, az étkezés, az öltözködés a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
• A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.
• A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.
• Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

 

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségnevelés

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy

• A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék
• Az óvoda dolgozói és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Ezt úgy alakítsuk ki, hogy ne legyen bántó, bíráló, kioktató, panaszkodó. Ezzel szemben hassa át a dicséret, buzdítás, humor, odafigyelés.
• Az óvoda dolgozói közötti kapcsolatot jellemezze a tolerancia, empátia, együttműködés.
• Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek
• Különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenység gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség formálása.. Megalapozza a gyermek akaratát, ezen belül önállóságát, önfegyelemét, kitartását, feladatat tudatát, szabálytudatát, valamint a szokás és normarendszerét.
• Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, a gyermekek a különbözőségek elfogadására, egymás tiszteletére neveljük.
• Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, hogy rácsodálkozhasson a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, és tisztelje, becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, megalapozza hazaszeretetét.
• Az óvodapedagógus, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modellértékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából.
• Sajátos törődést igényelnek a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nemzeti etnikai kissebséghez tartozó, sajátos nevelési igényű, nehezen szocializálható, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, kiemelkedő képességű gyermekek szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) közreműködése szükséges.

 

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

• Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében benne van. Az anyanyelv fejlesztésének és a kommunikáció különböző formáinak alakításában –  a beszélő környezettel, a helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - kiemelkedő szerepe van egész nevelő tevékenységünkben.
• Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermek megismerje, megbecsülje, megszeresse anyanyelvét. Ezért a gyermek beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és válaszok igénylésére természetes helyzeteket teremtünk, az adódó lehetőségeket kihasználjuk.
• Az értelmi nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságára-, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Lehetőséget kell teremteni a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerzésére, bővítésére, amelyeket különböző tevékenységekben, élethelyzetekben gyakorolhat.
• Fejleszteni kell értelmi képességeit: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség . Olyan ösztönző környezetet kell biztosítani, amelyben a képzelet és a kreativitás fejlődését segítjük elő.

 

Az óvodai élet megszervezésének elvei

 

Óvodai nevelésünk célja a teljes gyermeki személyiség fejlesztése és az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

A gyermek egészséges fejlődéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket.

A napirend a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségletéhez igazodik, és tekintettel van a helyi szokásokra és igényekre. A rendszeresség, a folyamatosság és rugalmasság érzelmi biztonságot teremt. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntető szerepét. E célt szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő feladatokkal, komplex módon érvényesülő tevékenységekkel érjük el, amelyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét.

 

A rendszerünk elemei
 

Nevelésünk célja:

Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

• Egészséges életmódra és egészséges életvitel igényére nevelés.
• A gyermeket körülvevő világ megismerésére, természetszeretetére és védelmére nevelés.
• A szülőföld szeretetére, hagyományápolásra nevelés.
• Művészeti, esztétikai nevelés, alkotó képesség.
   

Nevelésünk keretei:

Azon feladatok, tevékenységek, melyek hatásrendszerünkben az óvodai nevelés egész napja folyamán periodikusan visszatérő, keretjellegű feladatokat jelentenek az óvodáskorú gyermek számára.

• Egészséges életmód alakítása;
  Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a gyermeket a szükségleteinek kielégítésében, elősegíti fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, a helyes életvitel kialakításához.
• Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés;
• A kisgyermek érzelmi lény. Környezetét érzelmeitől vezérelve deríti fel, ismeri meg.  Óvodai nevelésünk során az érzelmi nevelésünk a derűs, állandó érzelmi biztonságot adó szeretetteljes légkör megteremtésében az óvodai életünk minden tevékenységében megmutatkozik. Az együttes élmények, a közös tevékenységi alkalmak, a szokások, a hagyományok, alkalmasak az egyén érzelmeinek felkeltésére, elmélyítésére. A közösségi nevelés tudatosan tervezett és szervezett, valamint spontán pedagógiai hatásai juttatják el a gyermeket a társakkal való együttélésből az együvé tartozásig és az együttműködésig, az „Én” és a „Mi” tudat kialakulásáig.
• Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés;
  
   

Az anyanyelvi nevelés áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Egy olyan eszköz, amely a játékban, a gondozásban, a munkában, az óvodai élet minden tevékenységében  jelen van és a teljes személyiségfejlődését a beszéd , - gondolkodás  egységében segíti elő.
Az értelmi nevelés, fejlesztés során a gyermek megismerési vágyára, érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira építve biztosítunk változatos tevékenységi formákat, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek természeti és társadalmi környezetükről Lehetőséget adunk a gyermekeknek az ismeretetek többféle módon való megszerzésére, megtapasztalására.

 

A fejlesztés tartalma

• Játék

A 3-7 éves gyermek alapvető, mindennapjait átszövő, legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység.
A játék komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógus tudatosan használ fel a gyermek sokrétű fejlesztése érdekében, mely eredményeként közvetlen ismeretek, tapasztalatok birtokába jut a környező világról, a világegyetem egészéről. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

•   Verselés, mesélés

Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek fontos eszközei. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A mese belső képvilágot jelenít meg, s ez a gyermeki élményfeldolgozás legfontosabb formája. A mese-vers emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését, oldja a szorongást. Bábjátékban a gyermek közvetlenül nyilvánul meg, vizuális élményt jelent számára.

• Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődését, formálja ízlését. Megszeretteti az énekes játékokat, fejleszti zenei hallását, ritmusérzéküket. Az énekes játék mozgáskultúrájának bővítését is elősegíti.

• Rajzolás, festés mintázás, kézimunka

A kézimunka különböző fajtái: gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás.

Segítik a gyermek képi-plasztikai kifejezőképességét, komponáló, térbeli tájékozódó képességek alakulását. Fejleszti képi gondolkodását, esztétikai érzékenységét. Megismerteti a gyermeket a különböző anyagokkal, technikai alapelemekkel.       

• Mozgás

Fejleszti a testi képességeket, kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét.

A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek „én” határának, mások észlelésének, önfegyelmének, alkalmazkodásának elősegítése.

Fontos szerepe van a mozgás megszerettetésében, az egészség megőrzésében. Kiegészíti az egészséges életmódra nevelés hatását. Hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez.

• Külső világ tevékeny megismerése

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermek olyan tapasztalatokat szerez az őt körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről, mely segít a tájékozódásában. A gyermek megismeri a világot, közvetlen megfigyelés és tapasztalatszerzés útján. Ismerkedik szülőföldjével, a nemzeti kultúra hagyományaival.

• Munka jellegű tevékenységek

Az óvodában a munkatevékenységek olyan munkavégzést jelentenek, amelyek tényleges tevékenykedtetéssel, játékos jelleggel, rendszeresen, folyamatosan, a mindennapokba beépítve valósulnak meg.

A munka alapvető követelménye az önállóság és öntevékenység, a munkavégzés során fejlődik a gyermek értékteremtő együttműködési képessége, aktivitása, önkéntessége, érdeklődése, mely elősegíti az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését, a személyiségfejlesztést. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.

• A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, utánzásos, spontán tevékenység, mely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A nevelési folyamat egészében komplex, kezdeményezett tevékenységi formákon keresztül szerez tapasztalatokat a világról, kezd kialakulni belső motiváltsága a tanulás iránt, amely az iskolai tanuláshoz való viszonyok alapja lesz. Az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kialakítását.

A tanulás az óvodai programunk minden nevelési területét átfogja, abba integrálódik, a későbbiekben önálló fejezetet nem igényel.

 

Óvodai nevelésünk kiemelt feladatai

 

Miskolci Százszorszép Óvoda

• Cselekvés közben, tevékenykedve: keveset, lassan, a jót ismételve neveljük a gyermeket.
• Alkotóképesség kibontakoztatása a játék és a művészeti nevelés tevékenységei által.
• A környezetben jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező gyermek nevelése.
• Érdeklődő, alkotó, tevékeny ember formálása, vidám, derűs, szeretetteljes, inger gazdag környezetben. Mindazon gyermeki szükséglet kielégítése, melyek közül kiemelkedik a biztonságérzet és szeretet.
   

Bársony János úti Tagóvoda

• Anyanyelvi neveléssel a gyermek beszédfejlődésének megalapozása, kapcsolatteremtő és kifejező képesség fejlesztése a feladatunk, amely az óvodai élet minden területében, tevékenységében megvalósul.
• Fontos számunkra az érzelmi biztonságon alapuló légkör kialakítása, amelyben a gyermek elmondhatja gondolatait, kérdéseit, és kifejezésre juttathatja érzelmeit. Az óvónői minta szerepét kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk. Érzelmi nevelésen keresztül kiemelten fejleszteni kívánjuk a gyermek empatikus képességét, szociális érzelmeit
• Az óvodánkban élő hagyományok, ünnepek kiemelt jelentőségűek, hiszen ez érzelmi nevelésünk fontos színtere.
• Fontos számunkra, hogy a gyermek a szabad játéktevékenységen keresztül ismerje meg a szűkebb és tágabb környezetét, legyen az önkifejezés eszköze. A játék tartalmának gazdagabbá tételéhez színes, változatos élményeket és tevékenységi lehetőségeket biztosítunk.
• A gyermek kiszolgáltatott helyzetére való tekintettel, biztosítani kell méltóságának, jogainak érvényesülését. Fokozott figyelmet élvezzenek a nemzeti etnikai kisebbség beilleszkedésének elősegítését, a gondozás kiemelésével, a szokásrendszer megalapozásával, az én tudatuk megalapozásával.
• Szülői egyetértéssel, óvónői kezdeményezésre 15 éve egy csoportban kiemelt feladatként valósul meg a művészeti nevelés. Ahol az irodalmi, képzőművészeti, zenei anyag komplexitásával olyan tapasztalatot és élménynyújtást biztosítunk, amelyben a gyermek kreativitása képességei szerint bontakozik ki.
• A szülői igény alapján több mint húsz éve Waldorf pedagógiai módszer szerint működik egy csoport, ahol a pedagógiai fejlesztő munka alapja az utánzás, mely az óvónők szeretetteljes, mintaképül szolgáló tevékenyégét követi. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a ritmusnak, amely áttekinthetővé  teszi a mindennapi cselekvések világát a gyermek körül, hogy az életünket és világunkat átszövő összefüggéseket megkíséreljük érzékelhetővé és tapasztalhatóvá tenni a gyermek számára.
   

Tündérkert Tagóvoda

• Óvodánkban komplex nevelés folyik, a nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak.
• Kiemelt feladatként kezeljük a képességfejlesztést:minden gyermeket a saját képességeihez mérten igyekszünk fejleszteni.
• Óvodapedagógusaink megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotó munkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és éberen tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének az átélésére. (A külső világ tevékeny megismerése programcsomag nagyban segíti a környezettudatos magatartás kialakítását.)
• A belsőséges kapcsolat kialakításához egyéni, differenciált bánásmódot alkalmazunk, hiszen a gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos stabil biztonság vegye körül.
• Az SNI-s gyermeknek is joga, hogy a neki megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Óvodánkban olyan légkört alakítottunk ki, ahol a különbözőség felé fordulás mindenki számára természetessé vált.
• A nemzeti etnikai kisebbségi és a migráns gyermek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és szabadságok védelmét.
• Óvodánk segíti az iskolai közösségbe tartozó beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.
• Célunk, hogy az óvodáskor végére iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre.
   

Reményi úti Tagóvoda

• Az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevételével. Alkotóképesség kibontakoztatása a játék, és a művészeti nevelés tevékenységei által. Érdeklődő, alkotó, tevékeny ember nevelése.
• Művészeti, esztétikai nevelés áthatja óvodánk életét, feladatainkat. Kihat az egész személyiség fejlődésére. A gyermek ismerje fel az őt körülvevő világ szépségét.
• Tiszteletben tartjuk az egyéni elképzeléseiket, kezdeményező kedvüket fokozzuk, alkotásra ösztönözzük.
• A művészeti nevelés a játékban az ének zenében, az irodalomban, és az ábrázolásban valósul meg.
• Az alkotóképesség fejlesztése: meglátni az anyagban rejlő lehetőséget, majd megfelelő technikai tudással létrehozni, megvalósítani elképzeléseiket. A művészeti, esztétikai neveléssel biztosítjuk az igényesség, a jó ízlés, az érzékenység, az eredetiség személyiségjegyek megalapozását
• Fontos szempont óvodánkban, hogy érzelmi biztonságban élje meg az óvodai életét a gyermek. Ennek érdekében az óvónő személyisége elfogadó, szeretetet sugárzó, művészeteket pártoló, alkotó, tevékeny, képes az együttműködésre.
• Kiaknázzuk a szabad játék a művészeti tevékenység önálló gondolkodásra nevelő, alkotó fantáziát fejlesztő hatását.
• Az értelmi fejlődés fontos eszközének tekintjük az értelemfejlesztő játékok alkalmazását. Ennek lehetőségét folyamatosan bővítjük. Problémahelyzetek, szituációk teremtésére törekszünk.

 

Az egészséges életmód alakítása

 

Az óvodapedagógus feladatai:

Helyes életritmus

• Óvodapedagógusaink a gyermek óvodában eltöltött idejét tudatosan, élettani – és pszichikai szükségleteik figyelembe vételével tervezzék. Törekedjék a helyes életritmust a szülőkkel együtt kialakítani. ( évi, heti, napi )

 

Táplálkozás

• Ismerje meg, és tapintatosan segítse a gyermekek kulturális étkezési szokásainak kialakítását.
• Étkezés terén szervezzen az étkezéshez kulturált körülményeket, mindig tiszta, ép edényeket használjon.
• Biztosítsa a megfelelő időt az önkiszolgálás szokásainak kialakítására, fokozatosan tapintatosan végezze azt.
• Alakítsa ki a napirendben, hogy azonos időpontban történjen az étkezés, így megerősödnek a táplálkozás feltételes reflexei.
• Segítse elő az új ízek megismerését, megkedveltetését.
• Gondoskodjon arról, hogy a gyermekek folyadékigényének kielégítésére egész nap álljon rendelkezésükre folyadék.
• Tanítsa meg a gyermekeket az evőeszközök helyes tartására, használatára,vegye figyelembe az egyéni fejlettségüket, életkori sajátosságaikat,  illetve a sajátos nevelési igényű gyermekeknek szükség szerint nyújtson segítséget.

 

Testápolás

• A testápolási szokások kialakításánál vegye figyelembe a gyermeknek az otthonról hozott szokásrendjét. Törekedjék a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására.                                               
• Tanítsa meg a testápolással kapcsolatos alapvető teendőket (kézmosás, kéztörlés, orrfújás stb.)
• Ösztönözze a gyermekeket egészségük védelmére, testük, ruházatuk gondozására, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásra, segítse elő, hogy ez a gyermekek igényévé váljék.
• Időnként ellenőrizze a gyermekek ápoltságát, a szülőket győzze meg a higiéniai feltételek fontosságáról.
• A sajátos nevelési igényű gyermek esetében a gyermek állapotát figyelembe véve nyújtson segítséget

 

Öltözködés

• Tartsa szem előtt, hogy a gyermekek óvodai öltözéke kényelmes, cipőjük biztonságos, egészséges legyen. A gyermek rendelkezzék váltócipővel, váltóruhával.
• Biztosítsa, hogy az időjárás változásainak megfelelően öltözzenek, fejlessze önállóságukat.
• Az óvónő saját öltözékének esztétikumával mutasson példát a gyereknek, így is szoktassa őket a gondozott, esztétikus megjelenésre.
• Tanítsa meg a gyermekeket, hogy megfelelő sorrendben öltözzenek, ruhájukat hajtogassák össze.
• Az SNI-s gyermekek esetében fokozatosan szoktassa a gyermekeket az önállóságra, mindig csak annyi segítséget adva nekik, amennyi szükséges.

 

Mozgás

• Tegye lehetővé, hogy a gyermekek sokat tartózkodjanak a szabadban.
• Biztosítsa, hogy minél több mozgásos tevékenységet végezhessenek a teremben és az udvaron is, a környezetet, a tevékenységeket szervezze úgy, hogy a sérüléseket, baleseteket minél jobban kiküszöbölje.
• Teremtse meg a lehetőségét annak, hogy rossz idő esetén nyitott ablak mellett mozgásos játékot végezhessenek a gyermekek.
• Segítse elő, hogy a gyermek változatos mozgással tapasztalhassa, mire képes, adjon módot arra, hogy új és újabb mozgásformákat próbáljon ki, és gyakorolja a már megszerzett mozgáskészségüket.
• Juttassa a gyermeket öröm és sikerélményhez a mozgás segítségével.
• Nyáron használja ki a víz edző hatását permetező zuhanyozással, lábfürdővel.
• Biztosítson a lehetőségek függvényében egyéb edző hatású tevékenységeket: kerékpározás, úszás, labdázás, rollerezés.
• Javítsa a testtartást fejlesztő mozgással, a lábboltozatot erősítő speciális gyakorlatokkal segítse a lúdtalp korrigálását.
   

Pihenés, alvás

• Pihenés, alvás idején az óvónő biztosítsa a gyermeknek a nyugodt alvás körülményeit, az alvásigényhez szükséges időt, segítse elő az elalvás előtti nyugalmi állapotba kerülést dúdolással, meséléssel.
• Ügyeljen arra, hogy a korábban ébredők ne zavarják a még alvókat.
• Tartsa tiszteletben a gyermekek alvási szokásait (apróbb tárgyak, kendő stb.).
• Biztosítsa, hogy ahol a gyermekek pihennek, ott csend, nyugalom, friss levegő legyen.
• Segítse a nyugodt pihenést az elalvás előtti mesemondással.